Nyelv / Jazyk / Language
Város térkép
Az érsekújvári erődítmény
A második vár felépítése a Nyitra folyó jobb partján történt 1573–1580 között az olasz Giulio és Ottavio Baldigara fivérek tervei alapján. A szabályos hatszög alakú erődítménynek hat bástyája volt: Forgách, Cseh, Ernő, Császár, Frigyes és Zserotín. A várat 1663-ban foglalta el a török és 1685-ben tűzték ki a törökök a megadást jelentő fehér zászlót. Egész Európa ünnepelt, XI. Ince pápa utasítása alapján megkondultak a harangok. III. Károly magyar király 1724-ben elrendelte az újvári erődítmény lebontását. A város címerében a hatszögű hatbástyás vár látható. Érsekújvár történetével kapcsolatos jelentős események a Fő tér felé vezető sétálóutca „Korzó“ kövezetében elhelyezett bronztáblákon vannak megörökítve.
1. Szent Kereszt Felmagasztalása Plébániatemplom
1663-ban a törökök a vár elfoglalását követően a templomot mecsetté alakították át. 1693-ban Széchényi György esztergomi érsekprímás építtette újjá.
Címere ma is látható a templom hajójába vezető ajtó feletti barokk stílusú címertáblán. Az 1810-es tűzvész következtében leégett a templom és a plébánia, az 1867-es szélvihar ledöntötte a tornyot. Simor János esztergomi érsek még ebben az évben rendbe hozatta a templomot. A plébánia falán látható Anton Bernolák plébános, nyelvész mellszobra, aki 1797-től –1813-ig tevékenykedett városunkban. A mellszobor Jaroslav Gubric akadémikus szobrász alkotása.
2. Szentháromság-szobor
A Szentháromság-szobor a barokk művészet remeke. Az oszlop virágfüzéres fején található szoborcsoport – az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Szűz Mária a konzol lapjára helyezett földgömbön áll. A csigás talapzatokon három szent: szent Sebestyén, szent Rókus és Nepomuki Szent János szobrai találhatók, a legalul fekvő alak Szent Rozáliát ábrázolja. A szobron található három tábla az egyes felújítások dátumát örökítette meg: 1857, 1876, 1929. A mai Szentháromság-szobor az eredetinek a másolata, felszentelésére 1993. október 24-én került sor. Kulturális műemlék. Az eredeti szobor maradványai a Thain János Múzeum kőtárában láthatók.
3. Bronz dombormű OL 1710 felirattal
Érsekújvár 1704. november 16-án Bottyán János tábornok vezetésével kuruc kézre került. Ettől az időtől kezdve a vár a kuruc mozgalom központja lett. Ocskay László hadnagyként csatlakozott a Rákóczi-szabadságharchoz. Bátorságáért, merész tetteiért „Rákóczi villámának“ nevezték őt. Ő azonban elárulta Rákóczit és átállt a császári sereghez. Jávorka Ádám azonban elfogta az árulót és Újvárba vitte. A hadi törvényszék karóba húzásra ítélte, amit majd pallos általi fejvesztésre változtatta. 1710. I. 3-án felállították a vérpadot és Ocskayt lefejezték.
4. Ferenc-rendi templom és kolostor, kazamaták
XIX. század közepe táján négy becses kódexet fedeztek fel: az Érsekújvári-kódexet, a Czech-kódexet, a Thewrewk-kódexet és a Piry-hártyát. Ezek 1782-ben, a pozsonyi klarissza monostor feloszlatásakor kerültek az érsekújvári kolostor könyvtárába. E kódexeket ma a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában őrzik. A Ferenc-rendi templom és kolostor együttes rekonstrukciója 1978 – 1989-es időszakban folyt. A vár alatti alagútrendszer egyik ága a kolostor pincéjébe torkollott. Itt találhatók a földalatti temetkezési helyek, a kripták, ahová a ferenceseket, szerzetesnőket és világi személyeket temették (köztük Ocskay Lászlót is).
5. Széchényi György érsek szobra
Széchényi György érsekprímás 1691. október 29-én Érsekújvár polgárai részére kiváltságlevelet adományozott. Egész alakos bronz szobra a város főterén áll. Szilágyi Tibor érsekújvári szobrászművész alkotása, 2005. XI. 20-án leplezték le.
6. A város török uralom alóli felszabadulásának emlékműve
7. Melišov György emlékpark szobrai
Meliš György szabad szobrászattal és monumentális művek, rajzok, grafikák alkotásával foglalkozott. A Gerulata művészeti egyesület alapítói közé tartozott. Szobrászként több film elkészítésében is részt vett. 1970-től számos önálló és csoportos kiállítása volt itthon és külföldön egyaránt. Jozef Kostka professzor műtermében végzettek számára rendezett kiállítások szervezője és társszervezője volt, részt vett számos album összeállításában. 1993-ban és 2003-ban monográfia jelent meg Juraj Meliš címen (szerzők: Katarína Bajcurová és Ivan Jančár).
A Csemadok épülete előtt Czuczor Gergely pap, költő, forradalmár mellszobra áll, amelyet egy XIX. századi sírkőből faragott ki Meliš György akadémiai szobrász.
8. Kálvária
A látogató egy kovácsoltvas kapun léphet be, majd egy egyenes vonalú kőlépcső vezet felfelé. A vaskapu alsó részében egy felirat olvasható: „Közadakozásból építteté az oltáregylet 1923″ A dombon található szobrok homokkőből készültek, így Krisztus és a latrok is. A kőkereszt tövében Mária, a párkányos posztamenseken János és Mária Magdolna láthatók. A földbe ágyazva a Szent Ferenc-rendi kolostor hajdani vörös márvány kapukerete látható. A nyolcszögű kupolás Hétfájdalmú Szűz Mária-kápolna a XIX. század elején épült. Szemben a szent sírban a kiterített Krisztus szobra van. Az egyes stációk késő barokk stílusúak. A Kálvária bejáratánál látható a 2011-ben felavatott gróf Forgách Ádám várkapitány emléktáblája. A Kálváriát 1963-tól műemlékként tartják számon
9. Zsinagóga
10. Fogd-bástya
1870 környékén az Ernő bástya helyén a helyi történelem iránt lelkesedő Fogd Károly ügyvéd építtette. A hatszögletű alaprajz az eredeti érsekújvári erőd dicsőségére emlékeztetett, amikor Európát az oszmán megszálló csapatok ellen védte. Különféle anyagokból épült, dominánsan égetett téglákból, KG-téglagyár kezdőbetűivel (Kurzweil Gáspár, aki 1889 óta gyártott téglákat.) Nem hiteles források szerint a torony némelyik része eredeti anyagból épült, amit Fogd Károly a kertjében talált. Az ilyen építmények árnyékot és hűst nyújtottak, tehát a mai kerti pavilonokhoz hasonlóan szolgáltak. A torony a szomszédos parkkal (egykori Singer kert) az érsekújváriak kedvelt sétálóhelye volt. Később azonban éveken át enyészet és leomlás fenyegette.
A város önkormányzata polgári kezdeményezéssel karöltve igyekezett a területet a leghitelesebben helyreállítani, újra életet vinni a parkba, hogy a város lakóinak és az idelátogatóknak pihenőhelyül szolgáljon. A 2019 szeptemberében elvégzett első szakasz az építmény sztatikai biztosítását szolgálta – az oldalsó kaverna hozzáfalazását, a falazóanyag pótlását, az ideiglenes tető megépítését a beázás ellen. Az építők felfalazták az oldaltámaszként szolgáló oszlopot, az ablakot és a lőrést. Korabeli habarcsot, eredeti építési módszereket, téglákat és az eredetire leginkább emlékeztető köveket használtak. Megőrizték az eredeti acélkarikákat is, amelyek a torony kerületét erősítették. A megőrzött téglákon található kezdőbetűk azok helyi eredetét igazolják. Általuk azonosítható, hogy a bástya a templomok és a kálvária keletkezésének dátumait követően a városközpont legrégebb fennmaradt épülete. A bástya újra teljes szépségében pompázik, bejárata fölött Érsekújvár címere látható.
11. Kassák Lajos szobra
12. Anton Bernolák szobra
majd kerületi esperesként és a városi iskola igazgatójaként működött 1813. január 15-én bekövetkezett haláláig. A helybeli kőtemetőben temették el. Egy ötkötetes szótár (szlovák-cseh-latin-német-magyar) szerzője. A Fő téren áll Anton Bernolák bronzszobra, amelyet Jozef Pospíšil szlovák akadémikus szobrász készített 1937-ben.
Nové Zámky Kvíz