Nyelv / Jazyk / Language

Város térkép

Az érsekújvári erődítmény

Az érsekújvári erődítményt kétszer alapították.  Az első vár 1545 táján épült a Nyitra folyó bal partján, az esztergomi érsek léki birtokán, a törökellenes védelmi vonal részeként. Alapítója Várday Pál esztergomi érsek volt.   Read More

A második vár felépítése a Nyitra folyó jobb partján történt  1573–1580 között az olasz  Giulio és Ottavio Baldigara fivérek tervei alapján. A szabályos hatszög alakú erődítménynek hat bástyája volt: Forgách, Cseh, Ernő, Császár, Frigyes és Zserotín. A várat 1663-ban foglalta el a török és 1685-ben tűzték ki a törökök a megadást jelentő fehér zászlót. Egész Európa ünnepelt, XI. Ince pápa utasítása alapján megkondultak a harangok. III. Károly magyar király 1724-ben elrendelte az újvári erődítmény lebontását. A város címerében a hatszögű hatbástyás vár látható. Érsekújvár  történetével kapcsolatos jelentős események a Fő tér felé vezető sétálóutca „Korzó“ kövezetében  elhelyezett bronztáblákon vannak megörökítve.

Read Less

1. Szent Kereszt Felmagasztalása Plébániatemplom

A római katolikus templom a város legrégibb épületei közé tartozik, a 16. század második felében (1584 – 1585) építették.  Számos átépítés következtében szinte minden század rajta hagyta a maga stílusjegyét: gót, reneszánsz, barokk. Read More

1663-ban a törökök a vár elfoglalását követően a templomot mecsetté  alakították át. 1693-ban Széchényi György esztergomi érsekprímás építtette újjá.

Címere ma is látható a templom hajójába vezető ajtó feletti barokk stílusú címertáblán. Az 1810-es tűzvész következtében leégett a templom és a plébánia, az 1867-es szélvihar ledöntötte a tornyot. Simor János esztergomi érsek még ebben az évben rendbe hozatta a templomot. A plébánia falán látható Anton Bernolák plébános, nyelvész mellszobra, aki 1797-től –1813-ig tevékenykedett városunkban. A mellszobor Jaroslav Gubric akadémikus szobrász alkotása. Read Less

2. Szentháromság-szobor

Az 1739-40-es években pestis dühöngött országszerte. 1740-ben a hívek fogadalomból, hogy városuk megszabadult a pestis csapástól Szentháromság – szobrokat emeltek. Így Érsekújvárott is a Fő téren, amit 1742-ben szenteltek fel.  Read More

A Szentháromság-szobor a  barokk művészet remeke. Az oszlop virágfüzéres fején található szoborcsoport – az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Szűz Mária a konzol lapjára helyezett földgömbön áll. A csigás talapzatokon három szent: szent Sebestyén, szent Rókus és Nepomuki Szent János szobrai találhatók, a legalul fekvő alak Szent Rozáliát ábrázolja. A szobron található három tábla az egyes felújítások dátumát örökítette meg: 1857, 1876, 1929. A mai Szentháromság-szobor az eredetinek a másolata, felszentelésére 1993. október 24-én került sor. Kulturális műemlék. Az eredeti szobor maradványai a Thain János Múzeum kőtárában láthatók.

Read Less

3. Bronz dombormű OL 1710 felirattal

Ocskay László kivégzésének helyét először 1929-ben jelölték meg. Akkor az eredeti helynek megjelölésére 9 sötétészürke bazalt kőkockából kirakott kereszt került, „OL” megjelöléssel. 1975. december 22-én új jel került a Fő tér betonburkolatába. A tábla alaprajzát és kivitelezését 1993-ben a Fő tér újrakövezésénél eltávolították; helyébe egy sötétszürke márványlap került. Formája az egykori hatbástyás Újvár alaprajzát idézi, középen „OL” monogrammal. Fölötte kis kereszt, alatta a kivégzés dátumára utaló 1710-es évszám, amelyet félkör alakban a Novum Castrum felirat övez. Read More

Érsekújvár 1704. november 16-án Bottyán János tábornok vezetésével kuruc kézre került. Ettől az időtől kezdve a vár a kuruc mozgalom központja lett. Ocskay László hadnagyként csatlakozott a Rákóczi-szabadságharchoz. Bátorságáért, merész tetteiért „Rákóczi villámának“ nevezték őt. Ő azonban elárulta Rákóczit és átállt a császári sereghez. Jávorka Ádám azonban elfogta az árulót és Újvárba vitte. A hadi törvényszék karóba húzásra ítélte, amit majd pallos általi fejvesztésre változtatta.  1710. I. 3-án felállították a vérpadot és Ocskayt lefejezték.

Read Less

4. Ferenc-rendi templom és kolostor, kazamaták

A Szent Ferenc-rendi templomot és kolostort 1631-ben alapította Pázmány Péter esztergomi érsek. Egyike Szlovákia barokk korból származó építészeti remekeinek. A templom bejárati kapuja feletti latin felirat ma is hirdeti: Pax intrantibus, magyarul: Béke a belépőnek. A kolostor a keresztény és a magyar kultúra szempontjából arról nevezetes, hogy egykori könyvtárában a Read More

XIX. század közepe táján négy becses kódexet fedeztek fel: az Érsekújvári-kódexet, a Czech-kódexet, a Thewrewk-kódexet és a Piry-hártyát. Ezek 1782-ben, a pozsonyi klarissza monostor feloszlatásakor kerültek az érsekújvári kolostor könyvtárába. E kódexeket ma a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában őrzik.  A Ferenc-rendi templom és kolostor együttes rekonstrukciója 1978 – 1989-es időszakban folyt. A vár alatti alagútrendszer egyik ága a kolostor pincéjébe torkollott. Itt találhatók a földalatti temetkezési helyek, a kripták, ahová a ferenceseket, szerzetesnőket és világi személyeket temették (köztük Ocskay Lászlót is).

Read Less

5. Széchényi György érsek szobra

Széchényi György (1592 – 1695) csanádi, pécsi, veszprémi, majd győri püspök; kalocsai, később esztergomi érsek, prímás, katolikus egyházi író.  Teológiai tanulmányait Bécsben a Pazmaneum Papnevelő Intézetben végezte. 1695. február 18-án hunyt el, a pozsonyi Szent Márton-dómban helyezték örök nyugalomra. Read More

Széchényi György érsekprímás 1691. október 29-én Érsekújvár polgárai részére kiváltságlevelet adományozott.  Egész alakos bronz szobra a város főterén áll. Szilágyi Tibor érsekújvári szobrászművész alkotása, 2005. XI. 20-án leplezték le.

Read Less

6. A város török uralom alóli felszabadulásának emlékműve

A Czuczor Gergely Alapiskola parkjában a város oszmán uralom alóli felszabadulásának 250. évfordulója tiszteletére emlékmű áll, mely Berecz Gyula szobrászművész alkotása. A talapzat kövei állítólag az egykori újvári erőd maradványaiból valók. A szobor leleplezésénél mintegy ötezer ember volt jelen. Ennél az emlékműnél minden év augusztusában koszorúzással egybekötött emlékünnepséget  szerveznek.

7. Melišov György emlékpark szobrai

Érsekújvárban szobrászati szimpóziumot rendeztek Meliš György szobrász, egyetemi tanár tiszteletére  a csillagászati kabinethez közeli  zöld területen. Az emlékparkot az érsekújvári születésű alkotóról nevezték el. Az első és a második évfolyam résztvevői is utaltak a mester Idea- és Help ciklusára. Read More

Meliš György szabad szobrászattal és monumentális művek, rajzok, grafikák alkotásával foglalkozott. A Gerulata művészeti egyesület alapítói közé tartozott. Szobrászként több film elkészítésében is részt vett. 1970-től számos önálló és csoportos kiállítása volt itthon és külföldön egyaránt. Jozef Kostka professzor műtermében végzettek számára rendezett kiállítások szervezője és társszervezője volt, részt vett számos album összeállításában. 1993-ban és 2003-ban monográfia jelent meg Juraj  Meliš címen (szerzők: Katarína Bajcurová és Ivan Jančár).

A Csemadok épülete előtt Czuczor Gergely pap, költő, forradalmár mellszobra áll, amelyet egy XIX. századi sírkőből faragott ki  Meliš György akadémiai szobrász.

Read Less

8. Kálvária

A Kálvária 1779-ben létesült az egykori Forgách-bástya feltöltött dombján. Az építkezés kezdeményezője Predmerszky János Márton plébános volt.

A látogató egy kovácsoltvas kapun léphet be, majd egy egyenes vonalú kőlépcső vezet felfelé. A vaskapu alsó részében egy felirat olvasható: „Közadakozásból építteté az oltáregylet 1923″ Read More A dombon található szobrok homokkőből készültek, így Krisztus és a latrok is. A kőkereszt tövében Mária, a párkányos posztamenseken János és Mária Magdolna láthatók. A földbe ágyazva a Szent Ferenc-rendi kolostor hajdani vörös márvány kapukerete látható. A nyolcszögű kupolás Hétfájdalmú Szűz Mária-kápolna a XIX. század elején épült.  Szemben a szent sírban a kiterített Krisztus szobra van. Az egyes stációk késő barokk stílusúak.  A Kálvária bejáratánál látható a 2011-ben felavatott gróf Forgách Ádám várkapitány emléktáblája. A Kálváriát 1963-tól műemlékként tartják számon Read Less

9. Zsinagóga

A zsidó közösség a XIX. század első felében telepedett le Érsekújvárott.  Első zsinagógáját a hatvanas években építtette fel, ami  az 1945-ös szőnyegbombázás következtében megsemmisült. A hitközség ortodox ága 1880-ban építtette fel a város második zsinagógáját. Az ortodox zsinagóga bejárata feletti héber felirat fordítása így hangzik: „Ez szolgáljon részetekre kis szentélyt.“ A betűk számértékének összege a zsinagóga első felújításának és nagyobbításának évét jelöli 5660., ami a polgári időszámításnak megfelelően az 1900-as évszámot jelenti. Read More A holokauszt előtt 1938-ban Érsekújvárott 2492 zsidó polgár élt. 1944. május 12-én a város zsidó származású polgárainak gettóba kellett költözniük. Június 12-én, illetve 15-én hagyták el Érsekújvár városát az Auschwitzba induló  deportáló transzportok. A holokausztot 287 személy élte túl.  Az ortodox zsinagóga belső falán tizenkilenc márványtáblán  található a holokauszt áldozatainak névsora (2300).  Külső falán és  térségében több holokausztemlékmű is található.
Read Less

10. Fogd-bástya

A Fogd-bástya a Váralja utcában, az idősek nappali központja mellett található. Egyesek tévesen Érsekújvár törökellenes erődítménye fennmaradt maradványának tartották. Ennek azonban teljesen más története van. Read More

1870 környékén az Ernő bástya helyén a helyi történelem iránt lelkesedő Fogd Károly ügyvéd építtette. A hatszögletű alaprajz az eredeti érsekújvári erőd dicsőségére emlékeztetett, amikor Európát az oszmán megszálló csapatok ellen védte. Különféle anyagokból épült, dominánsan égetett téglákból, KG-téglagyár kezdőbetűivel (Kurzweil Gáspár, aki 1889 óta gyártott téglákat.) Nem hiteles források szerint a torony némelyik része eredeti anyagból épült, amit Fogd Károly a kertjében talált. Az ilyen építmények árnyékot és hűst nyújtottak, tehát a mai kerti pavilonokhoz hasonlóan szolgáltak. A torony a szomszédos parkkal (egykori Singer kert) az érsekújváriak kedvelt sétálóhelye volt. Később azonban éveken át enyészet és leomlás fenyegette.

A város önkormányzata polgári kezdeményezéssel karöltve igyekezett a területet a leghitelesebben helyreállítani, újra életet vinni a parkba, hogy a város lakóinak és az idelátogatóknak pihenőhelyül szolgáljon. A 2019 szeptemberében elvégzett első szakasz az építmény sztatikai biztosítását szolgálta – az oldalsó kaverna hozzáfalazását, a falazóanyag pótlását, az ideiglenes tető megépítését a beázás ellen. Az építők felfalazták az oldaltámaszként szolgáló oszlopot, az ablakot és a lőrést. Korabeli habarcsot, eredeti építési módszereket,  téglákat és az eredetire leginkább emlékeztető köveket használtak. Megőrizték az eredeti acélkarikákat is, amelyek a torony kerületét erősítették. A megőrzött téglákon található kezdőbetűk azok helyi eredetét igazolják. Általuk azonosítható, hogy a bástya a templomok és a kálvária keletkezésének dátumait követően a városközpont legrégebb fennmaradt épülete. A bástya újra teljes szépségében pompázik, bejárata fölött Érsekújvár címere látható.

Read Less

11. Kassák Lajos szobra

1887. március 21-én született Érsekújvárott Kassák Lajos Kossuth-díjas író,  költő, műfordító, képzőművész, a magyar avantgárd mozgalom meghatározó alakja. 1967. július 22-én hunyt el Budapesten. A költő, író, publicista, szerkesztő, művész és a haladó művészeti mozgalmak vezetője tizenhét éves koráig szülővárosában élt. Kassák Lajos állandó kiállítása 1986-óta látható a Művészeti Galériában, amit Kassák Lajos özvegye, Kassák Klára által ajándékozott 32 műalkotásból állították össze. Read More  1992. október 30-án városunk szülötte tiszteletére rendezett emlékünnepség keretében avatták fel Kassák Lajos mellszobrát, Borsos Miklós szobrászművész alkotását, ami jelenleg a Művészeti Galériában látható. A Besztercebányai utcában áll Kassák Lajos életnagyságú bronzszobra, Szilágyi Tibor érsekújvári szobrászművész alkotása. Szülővárosa utcát nevezett el a művészről. Read Less

12. Anton Bernolák szobra

Anton Bernolák római katolikus pap, író, nyelvész, elsőként fektette le a szlovák irodalmi nyelv alapjait. 1762. október 3-án született az árvai Slanica községben. 1797-ben érkezett Érsekújvárra a lelkészi hivatal betöltésére, Read More

majd kerületi esperesként és a városi iskola igazgatójaként működött 1813. január 15-én bekövetkezett haláláig. A helybeli kőtemetőben temették el. Egy ötkötetes szótár (szlovák-cseh-latin-német-magyar) szerzője. A Fő téren áll Anton Bernolák bronzszobra, amelyet Jozef Pospíšil szlovák akadémikus szobrász készített 1937-ben.

Read Less

Nové Zámky Kvíz

O projekte

Sme projekt INHLA a zaoberáme sa vytváraním audio sprievodcov pre mestá a obce. Naším cieľom je pokryť všetky mestá a obce na Slovensku. Je to ambiciózny plán, ale dúfame, v jeho naplnenie. Držte nám palce.

Rýchle kontakty

  • Komenského 341/6, 972 23 Dolné Vestenice
  • +421904703066
  • inhla.inc@gmail.com
has been added to the cart. View Cart